A szokásosnál is hosszabb első napra lehet számítani az állam- és kormányfők csúcstalálkozóján. Csütörtökön délelőtt ugyanis Antonio Guterressel, az ENSZ főtitkárával tárgyalnak „kulcsfontosságú geopolitikai kérdésekről és a globális kihívásokról", majd munkaebéden vesznek részt az állam- és kormányfők, ezt követően veszi kezdetét a szokásos napirend.
Januárban a svéd állami bányászati vállalat, az LKAB több mint 1 millió tonna ritkaföldfémet fedezett fel Kirunában, Svédország legészakibb városában. Ez a legnagyobb ilyen jellegű lelőhely Európában, és az EU következő évtizedekre szóló egyik nagy programjának szimbólumává válhat. Az Európai Bizottság bemutatott egy javaslatot a kritikus fontosságúnak minősített nyersanyagok jövőbeni beszerzéséről.
Az Egyesült Államok történetének második legnagyobb bankcsődjének európai hatásai bebizonyították, hogy a 2008-as - szintén az USA-ból induló - bankválsághoz hasonló eseménysorozat az EU-ban már nem fordulhat elő - vélik az EU bankszektorát felügyelő vezetők.
Orbán Viktor rossz úton halad, ha az Európai Uniót akarja zsarolni Svédország NATO-tagságának hátráltatásával – állítja Adrian Hyde-Price brit politikaprofesszor, a Göteborgi Egyetem nemzetközi- és biztonságpolitikai szakértője. A szakember szerint a svédek júliusra rendezik a vitáikat Törökországgal, annyira pedig Orbán Viktort sem tartja hülyének, hogy ezután is akadékoskodjon. Azt viszont megbocsáthatatlannak érzi, hogy a magyar kormány belpolitikai önérdekből nem akarja észlelni a biztonságpolitikai kockázatot, amit a hintapolitika eredményez.
A német külügyminiszter szeretné, hogy az országa csatlakozzon a magyar homofóbtörvény ellen indított perhez, a kancellár azonban fél, hogy Orbán Viktor emiatt próbálná magyarellenes támadás áldozatának bemutatni magát.
A volt szocialista politikus nyolc év után búcsúzott miniszterelnöki megbízotti pozíciójától, és a Pécsi Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi tagságát választotta. Az állami hírügynökség valamiért mégis miniszterelnöki főtanácsadóként hivatkozik rá tudósításaiban.
A Nemzetközi Büntetőbíróság Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen kiadott elfogatóparancsát csak azért nem üdvözölték közös nyilatkozatban az unió tagállamai, mert a kiadott közlemény aláírói közül Magyarország hiányzik. A magyar külügy szerint ez nem nevezhető vétónak, de ami igazán különössé teszi a történetet, hogy a témában nem is ők, hanem Varga Judit tárcája az illetékes. Az igazságügyi minisztérium azonban egyelőre jobbnak látja a hallgatást.
Jelentős fordulat állt be a magyar politikában Ukrajnával összefüggésben – erről Szijjártó Péter számolt be, bár nem ezekkel a szavakkal. A külügyminiszter a NATO főtitkárával tárgyalt, ezt követően tette a bejelentést.
Korábban a Bloombergre hivatkozva a hazai sajtó vétóról beszélt, Paczolay Máté külügyi szóvivő szerint viszont ez nem igaz.
Varga Judit nem írta alá a külügyminiszterek nyilatkozatát.
Orbán Viktor miniszterelnök Európa-szerte megosztó személyiség, aki csodálói szerint az illiberalizmus hőse, míg mások szerint mindannak a megtestesítője, ami rossz egy politikusban.
Húszmillió eurót fizet be a magyar kormány az Európai Békekeretbe a magyar költségvetésből. Ebből a keretből finanszírozzák a tagállamoknak az Ukrajnának szánt fegyvereket. Magyarország azonban kikötötte: ezt a pénzt nem lehet erre a célra használni.
Bár az Európai Parlament és az Európai Bizottság munkatársai a hivatali eszközeiken nem használhatják azt.
Szerbia továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.
A külügyminiszter elvárja, hogy a magyarok ügyeibe senki ne szóljon bele – hiszen lám: mi sem szólunk bele a németekébe és a franciákéba.
Ugyan minimálisan csökkent az infláció Magyarországon, még mindig toronymagasan a mienk az EU legnagyobb drágulása. Öt ábrán mutatjuk a részleteket az Eurostat adataiból.
Megjelent az Egyensúly Intézet friss Megatrend Indexe, ami az európai országok hosszú távú sikerét meghatározó trendeket követi nyomon.
7 milliárd eurós kötelezettségvállalást tettek a kormányok Törökország és Szíria javára – jelentette be Ulf Kristersson svéd miniszterelnök Brüsszelben.
Közös állásfoglalásban ítélték el, hogy a nap folyamán Észak-Korea újabb interkontinentális ballisztikus rakétát lőtt ki.
